Nem csak érzékcsalódás: valóban durván drágulni kezdtek az új kocsik, nemcsak nálunk, hanem az egész európai piacon.

Amit már tavaly előrejelzett az autós szaksajtó, tényleg bekövetkezett: erőteljes drágulás megy végbe az új autók piacán. A folyamat hátterében a hazai piacon több tényező is áll.

A legkézenfekvőbb, ugyanakkor a legkisebb hatású változás az euró árfolyamának növekedése. Tavaly júliusban még 330 forint alatt volt egy euró az MNB hivatalos közlése szerint, e cikk írásának pillanatában pedig (egy ijesztő, 360-as tartományokig való áprilisi ugrás után) még mindig 350 forint feletti euróárat láthatunk. Ez a változás önmagában hat százalék feletti áremelkedést magyaráz meg.

Az áremelkedés irányába mutat egy nehezebben számszerűsíthető másik hatás is: a kereslet és a kínálat egyensúlyának felborulása. Ennek a jelenségnek két oldala van, de az ok ugyanaz: a koronavírus. A járvány miatt bevezetett hatósági korlátozások egyszerre fogták vissza a keresletet és a gyártási kapacitásokat is. A keresleti oldalon az elbocsátások, jövedelem-csökkenések miatt sok cég és magánszemély halasztotta el autóvásárlását (ugyanakkor a tömegközlekedés korlátozásai és népszerűség-vesztése miatt felértékelődött az egyéni mobilitás szerepe), a kínálati oldalon pedig a Kínából induló gyárleállítási hullám borította fel a termelési terveket. A gyártások újraszervezése ugyan többé-kevésbé már megtörtént, de a kiesések miatt a szállítási határidők sok márkánál még ma is érezhetően megnőttek. A beszűkült kínálat rontotta a vevők alkupozícióját. A piaci kiesés ezenfelül a gyártók állandó költségeinek fajlagos, egy autóra vetített növekedését is jelentette, amit a gyártóknak az árakban is érvényesíteniük kell.

A legfontosabb tétel a drágulásban viszont a legtöbb márkánál, a legtöbb modellnél az általános európai környezetvédelmi szigorítások extra költsége. A 2020-tól az EU-ban előírt, száz kilométerenként 95 g/km-es flottaszintű átlagos szén-dioxid-kibocsátást (ez kevesebb mint 4,1 literes százkilométerenkénti benzinfogyasztásnak felel meg) a klasszikus belsőégésű motoros autók gyakorlatilag képtelenek teljesíteni - még a kis városi kocsik is, nemhogy a ma divatos szabadidőautók. A legkézenfekvőbb megoldás a hibridizáció (elektromos segédhajtás beépítése a benzin- vagy dízelmotor mellé), valamint az átlagot javító konnektoros hibrid és tisztán elektromos hajtású autók értékesítésének növelése, de a legtöbb gyártó, márka számára ez vagy üzletileg, vagy műszakilag egyelőre megoldatlan probléma. Így marad az EU által kivetett büntetés (amit nevezhetünk akár karbonadónak is) továbbszámlázása a vevők felé, áremelések formájában. Ennek hatása jellemzően már az első félévben elérte az 5-10%-ot, év végéig pedig a legtöbb márkánál még további áremelések várhatók.